Minden krízis egyben lehetõség is
SZILÁGYI SIMON EMLÉKEZTET: A RENDSZERES TESTEDZÉSNEK STRESSZOLDÓ, ANTIDEPRESSZÍV HATÁSA VAN

– A lehetõ legkevesebb személyes kontaktus mellett is biztosítjuk a páciensek terápiáját, a gyógyítás így most telefonon és ­Skype-on keresztül is történik, ebbe a munkába pedig a 65 év feletti kollégák is bekapcsolódhatnak – magyarázta a Magyar Nemzetnek a Péterfy Sándor utcai kórház pszichiátriai és krízisintervenciós osztályának vezetõje. Szilágyi Simon arról is biztosított, hogy a mostani nehéz helyzetben fekvõbetegként felveszik az osztályukra a krízishelyzetben lévõ pácienst.

– Jelen helyzetben minden erõforrást a koronavírus-fertõzöttek ellátására fordítanak, ám a pszichiátriai ellátóintézményeknek is muszáj tevékenykedniük. Miként oldják meg az osztály mûködését?
– Ügyesen kell manõvereznünk, hogy a lehetõ legkevesebb személyes kontaktus mellett is biztosítsuk a páciensek terápiáját. A gyógyítás így most telefonon és Skype-on keresztül is történik, ebbe a munkába pedig a 65 év feletti kollégák is bekapcsolódhatnak. Szerencsére 2017-ben Magyarországon is létrejött az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér, amely lehetõvé teszi, hogy papír nélkül akár háromhavi gyógyszert is fel tudjunk írni, amit egy újonnan bevezetett könnyítés értelmében már a hozzátartozók is kiválthatnak. Azonban még ebben a mostani nehéz helyzetben is meg tudjuk valósítani, hogyha egy öngyilkossági krízishelyzetben lévõ ­páciens bejön hozzánk, akkor akár ambulánsan, akár fekvõbetegként felvegyük az osztályunkra. Az ilyen beteget egy pszichiáterbõl, pszichológusból, ápolóból, szociális munkásból, gyógyfoglalkoztató szakemberbõl, valamint mûvészetterapeutából álló team kezeli. Emellett mi egy saját ellátási területtel rendelkezõ, általános pszichiátriai osztály is vagyunk, ezért mindenféle pszichiátriai kórképpel ideszállított esettel foglalkozunk.

– Megosztana néhány gyakorlati tanácsot arra vonatkozóan, hogy miként õrizzük meg lelki egyensúlyunkat ebben az idõszakban?
– Mint minden krízis, ez is egy lehetõség is egyben. A családtagjainkkal való hosszabb távú összezártság egyfelõl lehet konfliktusforrás, de alkalom arra is, hogy többet beszélgessünk, több közös élményre tegyünk szert. A lelki egészségünk szempontjából fontos, hogy tartós otthonlét esetén alakítsunk ki és tartsunk be egy napirendet: elõzõ nap írjuk össze, hogy másnap milyen feladatokat kívánunk elvégezni, reggel keljünk fel idõben, próbáljuk ledolgozni a korábban felhalmozódott restanciáinkat, hívjunk fel olyan barátokat, akikkel már régen nem beszélgettünk, és olvassuk el az évek óta a polcon porosodó könyveket. Jó alkalom ez arra is, hogy a megszokottnál hosszabban diskuráljunk telefonon nyugdíjas rokonainkkal, ismerõseinkkel. A szomszédságunkban élõ idõsebb lakóknak – ha korábban nem is álltunk velük kapcsolatban – legyünk segítségére a bevásárlás, gyógyszerkiváltás intézésében. Ez az õ számukra ugyanis nem csupán fizikai, hanem érzelmi támogatást is jelent. Mivel hamarosan a tömeges megbetegedések szakaszába lépünk, bárki kerülhet házi vagy intézményi karanténba. Ezért érdemes elõzetesen azt is végiggondolni, hogy mit vinnék magammal, mit csomagolnék össze arra a két hétre, amíg teljesen el leszek zárva a külvilágtól.

– Nyújt-e az otthon végzett sporttevékenység valamiféle mentális védelmet is?
– A rendszeres testedzésnek stressz­oldó, antidepresszív hatása van, sõt még az olyan nagy pszichiátriai kórképeknél is, mint a skizofrénia, jótékony lehet. Tehát ha valaki kétnaponta 30-40 percet intenzíven mozog, máris rengeteget tesz azért, hogy a benne jelen lévõ természetes szorongást csökkentse. Mindezt egyébként odahaza, az interneten fellelhetõ oktatóvideók segítségével, egy törülközõnyi területen is el lehet végezni, és bármely korosztálynak, így az idõsebbeknek is javasolt.

– Hogyan tudja egy laikus pszichésen támogatni azt az ismerõsét, aki rosszabbul viseli az izolációt, vagy éppen most történik vele valamilyen nehezen feldolgozható életesemény?
– Krízisintervenciót alapszinten bárki gyakorolhat: ha például egy fiatalember együttérzõen végighallgatja egy barátja panaszát, akit elhagyott a menyasszonya, máris ezt tette. Erre pedig a telefon tökéletesen alkalmas eszköz, ha nem lenne az, nem mûködnének a telefonos lelkisegély-szolgálatok. Ezeknek a következõ hetekben-hónapokban az eddigieknél is fontosabb szerepük lesz, ezért szeretnék néhány, a nap 24 órájában ingyenesen hívható telefonszámot megosztani: a gyerekek és a 24 év alatti fiatalok a 116-111-es, a felnõttek a 116-123-as, az idõskorúak pedig a 06-80/200-866-os számot tárcsázhatják, ha úgy érzik, hogy azonnali lelki segítségre van szükségük. Kifejezetten az egészségügyben dolgozók lelki támogatására hozták létre a 06-1/770-7333-as telefonszámot, illetve a Callforhelp.hu honlapot. Felhívnám továbbá a figyelmet az ­Ongyilkossagmegelozes.hu web­oldalra, amelyen az érintettek és hozzátartozóik rengeteg hasznos informá­ciót kaphatnak, a mi kórházunk krízis­ambulanciájának telefonszáma pedig: 06-70/984-9259, amely 9-15 óra között hívható.

– Hogyan fordítsunk figyelmet azokra, akikrõl tudjuk, hogy lelki betegek, és álltak már kezelés alatt?
– Esetükben nagyon fontos a türelem, az empatikus odafordulás és a feltétel nélküli elfogadás, akkor is, ha nekünk banálisnak tûnik a problémájuk. Ez sokszor már önmagában is segít. Azoknak, akiknek sok ez a helyzet, aki túltelítõdött, és úgy érzi, hogy nem képes kezelni a szituációt, az tele van haraggal és indulattal. Ezt az indulatot át kell vennünk tõle, és mint egy konténernek, meg kell tartanunk, nem pedig visszazúdítani az illetõ nyakába. Ez persze nem könnyû, hiszen mi magunk is szorongunk, nekünk is rengeteg, az övénél akár markánsabb problémánk van, mégis figyelmesen végig kell hallgatnunk õt, és abban segíteni, hogy õ maga találjon megoldást a saját krízisére. Ha pedig azt érezzük, hogy valóban nagy a baj, szakember segítségét kell kérnünk.

– Szerencsére egyre kevesebben vetnek véget az életüknek Magyarországon. Van okunk aggódni, hogy a mostani krízishelyzetben ez a tendencia megfordul?
– Hazánk korábban a világelsõk közt volt a befejezett öngyilkosságok tekintetében. Amikor 37 éve létrejött az osztályunk, százezer emberbõl 46 vetett véget önkezével az életének, mára ez a szám 17-re csökkent. Ez szinte egyedülálló mérséklõdést jelent, amivel világszinten már nem vagyunk az elsõ tízben, az európai országok között pedig az elsõ háromban. A járványügyi veszélyhelyzet kihirdetése óta kevés idõ telt el, pontos adatokat még nem ismerünk, de az látszik, hogy – csakúgy, mint a háborúk vagy egyéb, az emberiséget sújtó katasztrófahelyzetek esetén – tovább csökken az öngyilkossági kísérletek száma. Félõ azonban, hogy a ­szuicid hajlamú embereknek a megbetegedéstõl való félelem, az egziszten­ciális szorongás, az izoláció, a bezártság nem tesz majd jót.

– A járvány miatt már többen elvesztették a munkájukat, és sokak állása forog kockán. Ez is hordoz veszélyeket?
– A világjárvány következtében – gyaníthatóan – kibontakozó gazdasági válság is rizikót jelent. Az, hogy valakinek hosszabb távon nincs munkája, önmagában még nem öngyilkossági veszély, de egyéb rizikófaktorokkal együtt, mint az impulzívabb személyiség, a depresszió vagy valamilyen szenvedélybetegség megléte, már megemelkedhet az elkövetés kockázata.

Veres László István